Monday, May 18, 2009
Friday, May 15, 2009
Monday, May 11, 2009
Leszállásjelző
Roppant praktikus gumicsikok vannak elhelyezve a buszon, gyakorlatilag mindenhol. Csak bele kell süppeszteni a becses ujjunkat és máris jelezve vagyon.
Első vacsora
A földszinti bioétteremből. Lazac, Csicseriborso pestoval, valamint vegyes ropogós zöldségek
Wednesday, May 6, 2009
Day 9-10
Szerdan mar a teljes leeresztes mezejen voltunk, de azert megsem maradhattunk otthon, igy a meg ervenyes varosnezo berletunket felhasznalva, lebuszoztunk az uzleti negyedbe, ahol felultunk a Brooklynba tarto buszra. Az eddigi legnagyobb tudasu idegen vezetovel volt dolgunk; nemcsak tortenelmi tenyekrol meselt, hanem a modernkori es mindennapi Brooklynrol is. O peldaul 25 eve el ott, es elmeselte, hogy hany fele nyelvet hall, es milyen embereket lat, az alatt a 20 perc alatt, amig eljut a metromegallotol a hazaig.
Legalabb kivulrol lathattuk a botanikus kertet, amire mar nem jutott idonk, illetve a hires Brownstone hazsorokat, amirol nem tudtunk fotot csinalni, mert nem alltunk meg egy piros lampa erejeig sem, azon a kornyeken, de nem azert mert feltunk, hanem, mert pont ott nem volt lampa, es ezekbe a szuk utcakba nem hajthatott be a busz.
Amugy semmi extra nincs ebben a varosreszben. Csak mas, mint Manhattan. Visszaterve a szigetre megneztuk a Rendorsegi Muzeumot, nagyon komplett volt, kulon emelettel emlekezve Szeptember 11-ere, es az azt koveto idoszakra, bemutatta, hogy milyen valtozasokon ment keresztul a new yorki Rendorseg.
Aztan seta a Wall streetre, hogy sajat szemunkkel lassuk......azt a szuk utcat, ahol elheleyzkedik, amugy nem is a Wall streeten van, hanem a Broad-on. Legalabbis a zaszlos eleje. Egyik bejarata van csak a Wall Streeten. Megneztuk a Trinity Church-et, aminek van egy sirkertje; es tobbek kozott ott fekszik Hamilton Elnok is. Aztan setaltunk a Broadway elejen, lefoglaltuk masnapra a bucsubecsinalt helyszinet es elmentunk egy Ramen evo helyre, amit meg itthon neztem ki, es kozel volt a szallasunkhoz http://nymag.com/listings/restaurant/ramen-setagaya/ . Ott ultunk az ablaknal, ami az egyik foton lathato ezen a honlapon.
A csutortok reggel fajdalmasan indult, azzal a tudattal, hogy ez az utolso napunk. Meg elmentunk a Termeszettudomanyi muzeumba, ahol az űr kozpontra voltunk kivancsiak, na meg a hatalmas dinocsontvazakra a foteremben. Egyebkent nagy vitrinek vannak berendezve temak szerint, afrikai szavanna, bozotos, sivatag, esoerdo stb...stb. Preparalt allatok es emberek. En inkabb a Discoveryt nezem, de persze ezek a kirakatok konkretan 1936-ban lettek berendezve (ha jol emlekszem), ugyhogy akkor meg nem volt ilyen csatorna, es "Az i-tenek a fejukre estek" sem lett meg leforgatva. De azert igy is dugig volt visitozo gyerekcsordaval (Felreertes ne essek, szeretnenk gyereket, de a rohangalo-sikoltozo kiskolykoktol a legtobb nonek nem labad konnybe a szeme. Szoval nagyon profi volt, csak nem tudtunk mindent vegigolvasni, mert egy kicsit azert tul sok volt a szakzsargon raadasul angolul. Besetaltunk a Central Parkba, mert a biciklis affer ota nem tettuk be a labunkat es azert meg szivesen setaltunk volna benne egy
kicsit. Remeltem, hogy latunk mokusokat peldaul. Lattunk, konkretan egy meterrol. Cuuuukiiiiii. Persze latszott, hogy ki a helyi, es ki a turista. A turista ujjongott, es kattogtatott, meg etetett; a lokalis pedig csak elsetalt mellette, mintha egy kobor macska lett volna. Na, peldaul kobor macskat azt nem lattunk, csak patkanyt, egyet, a mi utcankban :D Szep nagy darab volt; a szemetet kajalta. Ami egyebkent nagyon kulturaltan, egyen-fekete zsakokban gyulik ketnaponta es elviszik, nincsenek kontenerek, a haztartasi, vagy "ipari" szemetet (ertsd: ettermi szemet) a jardan gyujtik. Persze ha van patkany az megse koser, ebben egyeterthetunk. Minden zold volt, viragok, fenykepeszkedo naszparok (3!) kizarolag a Bethesda szokokut korul. Eperfoldekre nem kerultunk, igy nem rottuk le tiszteletunket John Lenon emlekmuvenel. Csak amikor a Dakota-haz mellett vitt el a turabusz, akkor lettem szomoru ket nappal elotte. Osszefutottunk a Magyar Telekom Vezerigazgatojaval, konkretan belebotlottunk, amikor kijottunk a park ajandek-boltjabol. Ez nagyon valoszinu volt, de tenyleg. Aztan buszoztunk, setaltunk, meg egy kis vasarlas, es teeeesztaaaaa, ja nem, tesztat nem kaptunk vacsorara, de nagyon szuper volt a menu, a pincernonk ugy beszelt mint egy haromeves kislany. Nem, nem volt ferfi, de igy is vicces volt. Gyakorlatilag enekelt, alig ertettuk. Kellemesen, pityokasan hazasetaltunk, illetve csak en voltam benyomva szokas szerint :D Nem, nem azert mert sokat iszom, hanem mert megart a keves is. MAsnap reggel elsetaltam a Whole Foodsba, ami mazlimra harom saroknyira volt. Elmerultem az organikus termekek kavalkadjaba, beugrott nehany liter sajat markas sampon, testapolo, tusfurdo kombo, nagyon durvan nyomott araon. Vegre valami olcso!!! Ohh es vettem egy dinnyeillatu dezodort is, ohne aluminium, csak so kristaly, jeeeeeeeee. Ja es mukodik is! (Hu, most lelkiszemeim elott az Aposom; fogja a fejet, hogy milyen hulyeseget hordok itt ossze, vagy az is lehet, hogy nem :D)
Taxit fogtunk 11 korul, a sofor ezuttal mindegy volt, hogy urdut vagy angolul beszel, mert ugyanugy hangzott, tok ciki volt, persze nem nekunk. JFK nagyon lepattant, szegyellhetnek magukat, foleg azert, mert a taligaert $5-t kertek. Szanalmas. A csomagolas dupla annyi volt, mint Ferihegyen pedig az sem olcso. Nemi folpack, mekkora uzlet. De legalabb nem mocskos es nemileg kevesbe roggyant allapotban lathattuk viszont a csomagjainkat a 2A-n.
Legalabb kivulrol lathattuk a botanikus kertet, amire mar nem jutott idonk, illetve a hires Brownstone hazsorokat, amirol nem tudtunk fotot csinalni, mert nem alltunk meg egy piros lampa erejeig sem, azon a kornyeken, de nem azert mert feltunk, hanem, mert pont ott nem volt lampa, es ezekbe a szuk utcakba nem hajthatott be a busz.
Amugy semmi extra nincs ebben a varosreszben. Csak mas, mint Manhattan. Visszaterve a szigetre megneztuk a Rendorsegi Muzeumot, nagyon komplett volt, kulon emelettel emlekezve Szeptember 11-ere, es az azt koveto idoszakra, bemutatta, hogy milyen valtozasokon ment keresztul a new yorki Rendorseg.
Aztan seta a Wall streetre, hogy sajat szemunkkel lassuk......azt a szuk utcat, ahol elheleyzkedik, amugy nem is a Wall streeten van, hanem a Broad-on. Legalabbis a zaszlos eleje. Egyik bejarata van csak a Wall Streeten. Megneztuk a Trinity Church-et, aminek van egy sirkertje; es tobbek kozott ott fekszik Hamilton Elnok is. Aztan setaltunk a Broadway elejen, lefoglaltuk masnapra a bucsubecsinalt helyszinet es elmentunk egy Ramen evo helyre, amit meg itthon neztem ki, es kozel volt a szallasunkhoz http://nymag.com/listings/restaurant/ramen-setagaya/ . Ott ultunk az ablaknal, ami az egyik foton lathato ezen a honlapon.
A csutortok reggel fajdalmasan indult, azzal a tudattal, hogy ez az utolso napunk. Meg elmentunk a Termeszettudomanyi muzeumba, ahol az űr kozpontra voltunk kivancsiak, na meg a hatalmas dinocsontvazakra a foteremben. Egyebkent nagy vitrinek vannak berendezve temak szerint, afrikai szavanna, bozotos, sivatag, esoerdo stb...stb. Preparalt allatok es emberek. En inkabb a Discoveryt nezem, de persze ezek a kirakatok konkretan 1936-ban lettek berendezve (ha jol emlekszem), ugyhogy akkor meg nem volt ilyen csatorna, es "Az i-tenek a fejukre estek" sem lett meg leforgatva. De azert igy is dugig volt visitozo gyerekcsordaval (Felreertes ne essek, szeretnenk gyereket, de a rohangalo-sikoltozo kiskolykoktol a legtobb nonek nem labad konnybe a szeme. Szoval nagyon profi volt, csak nem tudtunk mindent vegigolvasni, mert egy kicsit azert tul sok volt a szakzsargon raadasul angolul. Besetaltunk a Central Parkba, mert a biciklis affer ota nem tettuk be a labunkat es azert meg szivesen setaltunk volna benne egy
kicsit. Remeltem, hogy latunk mokusokat peldaul. Lattunk, konkretan egy meterrol. Cuuuukiiiiii. Persze latszott, hogy ki a helyi, es ki a turista. A turista ujjongott, es kattogtatott, meg etetett; a lokalis pedig csak elsetalt mellette, mintha egy kobor macska lett volna. Na, peldaul kobor macskat azt nem lattunk, csak patkanyt, egyet, a mi utcankban :D Szep nagy darab volt; a szemetet kajalta. Ami egyebkent nagyon kulturaltan, egyen-fekete zsakokban gyulik ketnaponta es elviszik, nincsenek kontenerek, a haztartasi, vagy "ipari" szemetet (ertsd: ettermi szemet) a jardan gyujtik. Persze ha van patkany az megse koser, ebben egyeterthetunk. Minden zold volt, viragok, fenykepeszkedo naszparok (3!) kizarolag a Bethesda szokokut korul. Eperfoldekre nem kerultunk, igy nem rottuk le tiszteletunket John Lenon emlekmuvenel. Csak amikor a Dakota-haz mellett vitt el a turabusz, akkor lettem szomoru ket nappal elotte. Osszefutottunk a Magyar Telekom Vezerigazgatojaval, konkretan belebotlottunk, amikor kijottunk a park ajandek-boltjabol. Ez nagyon valoszinu volt, de tenyleg. Aztan buszoztunk, setaltunk, meg egy kis vasarlas, es teeeesztaaaaa, ja nem, tesztat nem kaptunk vacsorara, de nagyon szuper volt a menu, a pincernonk ugy beszelt mint egy haromeves kislany. Nem, nem volt ferfi, de igy is vicces volt. Gyakorlatilag enekelt, alig ertettuk. Kellemesen, pityokasan hazasetaltunk, illetve csak en voltam benyomva szokas szerint :D Nem, nem azert mert sokat iszom, hanem mert megart a keves is. MAsnap reggel elsetaltam a Whole Foodsba, ami mazlimra harom saroknyira volt. Elmerultem az organikus termekek kavalkadjaba, beugrott nehany liter sajat markas sampon, testapolo, tusfurdo kombo, nagyon durvan nyomott araon. Vegre valami olcso!!! Ohh es vettem egy dinnyeillatu dezodort is, ohne aluminium, csak so kristaly, jeeeeeeeee. Ja es mukodik is! (Hu, most lelkiszemeim elott az Aposom; fogja a fejet, hogy milyen hulyeseget hordok itt ossze, vagy az is lehet, hogy nem :D)
Taxit fogtunk 11 korul, a sofor ezuttal mindegy volt, hogy urdut vagy angolul beszel, mert ugyanugy hangzott, tok ciki volt, persze nem nekunk. JFK nagyon lepattant, szegyellhetnek magukat, foleg azert, mert a taligaert $5-t kertek. Szanalmas. A csomagolas dupla annyi volt, mint Ferihegyen pedig az sem olcso. Nemi folpack, mekkora uzlet. De legalabb nem mocskos es nemileg kevesbe roggyant allapotban lathattuk viszont a csomagjainkat a 2A-n.
Wednesday, April 29, 2009
Day 7-8
Es a hetedik napon megpihentem, ahogy Apu sejtette. Igazabol csak annyi tortent, hogy nem is tudom. Elmentunk a Guggenheim muzeumba, aminek csak ket emelete volt latogathato. Igy is sok ismeretlen kepet lattunk. Attol meg, hogy magangyujtemenyben voltak, azert lehetnenek hiresebbek. Picasso, impresszionistak. Jo volt uj festmenyeket felfedezni. Elotte megettuk a bagel adagunkat egy padon. Utana csaszkaltunk, beneztunk a Central Parkba, lemnetunk busszal az 58. utcaig jatekboltban bolyongtunk, megneztuk a nagy palyaudvart, valamint a Chrysler Buildinget kozelebbrol, mert termeszetesen az lett a kedvencunk, bar nekem mar latatlanban is be lopta magat a szivembe.
Igazabol rossz, hogy atalltunk ido szempontjabol, mert alig tudunk elindulni 11 elott.
Nem amitottam magamat egy percig sem azzal, hogy mi nem vagyunk turistak, hanem utazok vagyunk vagy mifene. Ennek ekes bizonyitekakent tegnap kineztunk egy varosnezo buszt es felultunk ra, mashogy ugysem jutottunk volna el ido hianyaban az Upper West side-ra es a Harlembe. Aztan atultunk a Downtownba igyekvo buszra is. Jopofa igy magasban, menetszelben nezelodni. Az idegenvezeto turheto volt, habar a Waldorf Astorian logo zaszlot olasznak nezte, pedig magyar volt, ekkor kitort belolem a nacionalista, de nem egettem le, legalabb a szineket jol lotte be. Nem tudom ki lehetett itt, nem neztunk utana. Rajottunk, hogy azok a turistak hogy sultek furcsan pecsenye-pirosra, akiket uton-utfelen latunk a varosban. Mi vedekeztunk. Aztan gondoltuk hamar igy benne vagyunk szalljunk fel az esti buszra is. Kicsit varni kellett ra, es a varakozas alatt -nem New Yorkban lennenk, ha nem tortent volna meg ez- egy riporter talalt meg minket, persze jobb helyett nem is talalhattunk volna...a Time Squaren ulve. Szoval a disznoinfluenzarol kerdezett minket, hogy felunk e, es ha tudtuk volna elore akkor is eljottunk e volna. Az esti varosnezo busz tobbek kozott atvisz Brooklynba a hid tovebe, ahonnan azokat a meltan hires fotokat keszitik a varosrol. Tenyleg "uuuuuu" volt a latvany. Az idegenvezeto ezuttal egy nagyon cuki lany volt, kicsit hippis beutessel, jo volt nagyon a szovege. A nap vegere azert rajottem, hogy mi megsem vagyunk egyszeru turistak, mert teljesen mas dolgokat fotozunk le, mint a tobbi 99%, valamint en sokkal erdekesebb dolgokat mondanek el az idegenvezeto helyeben, kivetel ez alol a lany, aki egeszen egyedi volt. Elmondta, hogy New Yorkban azert nem lathatunk Wallmart-ot, mert a varos nem engedi be oket. (Az uzletlanc nem engedi szakszervezetbe csoportosulni a dolgozoit, valamint a ruhagyaraikba nem engedik be az ellenoroket, csak ha nagyon pattognak. De akkor gorsan arra a napra mindent csilli-villire szerveznek.) Mindenesetre lokalpatriota leven rosszul esett, hogy egyik okos sem emlitette a keruletunkrol azt, hogy most milyen felkapott hely, tele barokkal etterkemkkel, mondjuk mas helyekrol sem eroltettek meg a fantaziajukat.( Csak azt kellett volna elmondaniuk, amit tudnak rola, itt lakokent.) Csak azt mondtak, hogy 100 eve ez volt a vilag legzsufoltabb helye, es 50 eve van csak csatornazas stbstb. Ide telepedtek le a bevandorlok, ahogy erkeztek tobb hullamban.
Igazabol rossz, hogy atalltunk ido szempontjabol, mert alig tudunk elindulni 11 elott.
Nem amitottam magamat egy percig sem azzal, hogy mi nem vagyunk turistak, hanem utazok vagyunk vagy mifene. Ennek ekes bizonyitekakent tegnap kineztunk egy varosnezo buszt es felultunk ra, mashogy ugysem jutottunk volna el ido hianyaban az Upper West side-ra es a Harlembe. Aztan atultunk a Downtownba igyekvo buszra is. Jopofa igy magasban, menetszelben nezelodni. Az idegenvezeto turheto volt, habar a Waldorf Astorian logo zaszlot olasznak nezte, pedig magyar volt, ekkor kitort belolem a nacionalista, de nem egettem le, legalabb a szineket jol lotte be. Nem tudom ki lehetett itt, nem neztunk utana. Rajottunk, hogy azok a turistak hogy sultek furcsan pecsenye-pirosra, akiket uton-utfelen latunk a varosban. Mi vedekeztunk. Aztan gondoltuk hamar igy benne vagyunk szalljunk fel az esti buszra is. Kicsit varni kellett ra, es a varakozas alatt -nem New Yorkban lennenk, ha nem tortent volna meg ez- egy riporter talalt meg minket, persze jobb helyett nem is talalhattunk volna...a Time Squaren ulve. Szoval a disznoinfluenzarol kerdezett minket, hogy felunk e, es ha tudtuk volna elore akkor is eljottunk e volna. Az esti varosnezo busz tobbek kozott atvisz Brooklynba a hid tovebe, ahonnan azokat a meltan hires fotokat keszitik a varosrol. Tenyleg "uuuuuu" volt a latvany. Az idegenvezeto ezuttal egy nagyon cuki lany volt, kicsit hippis beutessel, jo volt nagyon a szovege. A nap vegere azert rajottem, hogy mi megsem vagyunk egyszeru turistak, mert teljesen mas dolgokat fotozunk le, mint a tobbi 99%, valamint en sokkal erdekesebb dolgokat mondanek el az idegenvezeto helyeben, kivetel ez alol a lany, aki egeszen egyedi volt. Elmondta, hogy New Yorkban azert nem lathatunk Wallmart-ot, mert a varos nem engedi be oket. (Az uzletlanc nem engedi szakszervezetbe csoportosulni a dolgozoit, valamint a ruhagyaraikba nem engedik be az ellenoroket, csak ha nagyon pattognak. De akkor gorsan arra a napra mindent csilli-villire szerveznek.) Mindenesetre lokalpatriota leven rosszul esett, hogy egyik okos sem emlitette a keruletunkrol azt, hogy most milyen felkapott hely, tele barokkal etterkemkkel, mondjuk mas helyekrol sem eroltettek meg a fantaziajukat.( Csak azt kellett volna elmondaniuk, amit tudnak rola, itt lakokent.) Csak azt mondtak, hogy 100 eve ez volt a vilag legzsufoltabb helye, es 50 eve van csak csatornazas stbstb. Ide telepedtek le a bevandorlok, ahogy erkeztek tobb hullamban.
Monday, April 27, 2009
Day 6
Reggel beszereztuk az elso bagelunket a kozeli Russ&Daughters-nel. Foleg orosz specialitasokat arulnak. Sokfele lazac, kaviar. Helyben keszitett sajtkremek stb.
Elmentunk a Washington Square Parkba, ahol a new yorki Diadaliv talalhato, amit tobbek kozott a Jobaratokban, illetve ha jol emlekszem a Mezitlab a parkban lehetett latni.
Ahogy azt Zoli mar helyszini tudositasaban megirta, leult mellenk egy ficko es megkerdezte, hoy ragyujthat e, mert atulhet mashova. Az a benyomasom, hogy habar szeretik az emberek hangoztatni, hogy itt mindenki minenkit barmiert feljelenthet, es lehet, hogy azert kerdezte meg inkabb. Mondjuk nagyon olyan felnyomos fejunk van. Amugy meg tudom ez nem Amerika , ez New York, de azt vettuk eszre, hogy nayon szabad, es nagyon komolyan betartja mindenki az Alkotmany azon pontjat, hogy az ember szabadsaga a masik szabadsaganak korlatozasaig tart. Igy senki nem nez hulyen a gyorsettermi kiszolgalora aki emekel mikozben keszul a sajtburger. A parkban mindenki szabadon azt tesz amit akar, az emlitett szabaly betartasaval termeszetesen.
Egyszercsak egy jazz zenekar kezdett ra mogottunk par meterrel. Rogton odaultunk es elveztuk a zenet, ami vegul megtalalt minket, habar nem egy pinceklubban, de ez mar reszletkerdes. Ez igy sokkal kellemesebb volt. Az vilagos lett szamomra, hogy a komoly setaleirasokat nem tudjuk betartani. Inkabb kituzunk uticelokat es ugy jutunk el oda, ahogy kedvunk tartja. Igy csakugy setalgattunk jobbra balra, lehet, hogy kihagytunk nehany dolgot, de ezen tenyleg nem akarom magam izgatni. Vegre utunkba akadt egy konyvesbolt. Nem lattam meg gyakorlatilag, de lehet, hogy nem megfelelo negyedben setalgattunk. Nem volt kulonosebben nagy, de hatalmas volt a valasztek. Be is vasaroltunk nehany kilo konyvet, es termeszetesen nem kellett magubkkal cipelni, hanem eleg barati aron hazhoz szallitast valallnak.
Kozelrol is megcsodaltuk a vasalo-alaku epuletet. Le lehetett ulni a tovebe, az arnyekba, bar parkositva nem volt, de voltak szekek. Tovabb setaltunk es utunkba kerult a koreai negyed, ahol ki is neztuk, hogy hova jovunk vissza enni egyik nap. Ezutan ismet elerkeztunk egy bevasarlo-negyedhez. Ahol bementem a kb negyedik Victoria's Secretbe, es azt a kovetkeztetest vontam le (amit mar az internetes forumok megerositettek elore), hogy egyszeruen utcai oltozetet csak a webshopban arulnak, ami eleg nagy ban, mert egyeb dolgora nem volt szuksegem, fehernemum van tengernyi, ez persze szubjektiv :)
A Clinique-ben vettem egy arckremet, amit otthon neztem ki, de arra nem szamitottam, hogy kozel 50%-os aron fogom megvenni, bar mondtak, hogy tekintve az amerikai gyartasra sokkal olcsobb, mint Europaban.
Aztan bevetettuk magunkat az Old Navy-be, ahol vegre vidam, szines jopofa szabasu dolgokat talaltunk, nem ugy mint a Gapben, ami nagy csalodas volt, pedig a varakozasaink igen komolyak voltak. Na jo azert Zoli vett a Gapben egy feher inget es vegre volt nalunk utlevel, ugyhogy megkerdeztem, hogy akkor a afa-mentesseggel elhetunk e. Kiderult, hogy az a $100-os vesarlas felett lep eletbe, mert addig adomentes a vasarlas. De azert megkerdezte, hogy esteleg nincs e valami hotel kuponunk, mondom lakast berlunk, de van NYC passunk. Az is jo lesz, ad ra 10%-ot. Ohh mondom ez igazan kedves. Es adott meg ket kupont, ami 25-25% engedmeny egy-egy darabra a kovetkezo egy hetben. Szerintem nem rossz.
Szoval itt az elado nem azon van, hogy tud keresztbe tenni a vevonek, hanem ugy van kialalkitva az arpolitika, hogy lehessen ilyen kedves engedmenyeket adni a vevonek, akit speciel nem is tud torzsvasarlova tenni, mivel kulfoldon el. Szoval kicsit mas a hozzaallas.
A nagy fotoboltban mar regi ismeroskent fogadtak. Zoli felszaladt rendelni en meg a mosdoban atvettem a kanikula ruhat, amit hirtelen vettunk, mert eleg durva volt a 32 fok farmerban. Aztan vartam, vartam kozvetlenul a biztonsagi or mellett. Mindeketten osszefonott karral strazsalunk. Aszongya, hogy nem akarom levaltani? Olyan szepen allok itt, biztos benne, hogy menne nekem a dolog, O oluan szivesen hazamenne. Mosolyog meg minden. Szoval it tenyleg mas ok az emberek. Mondtam, hogy meg gyurnom kene egy kicsit, de rajta vagyok a dolgon. Persze pont az az utca volt bedugulva epitkezes miatt, ahol a setahajohoz kapcsolodo buszutvonala vezet. Taxit meg valamiert nem lehetett fogni, foleg, hogy a kovetkezo nyugatra rato utcak is alltak, ugyhogy vegul eleg sokat gyalogoltunk futolepesben. De meg igy is sikerult a setahajo tetejen a szabad eg alatt helyet talalni. A tura vezeto ficko igen johumoru volt. Eloszor elmondta a tudnivalokat.
Peldaul emlekeztetett arra, hogy termeszetesen lehet mobiltelefont hasznalni, de figyelmeztetett arra, hogy nem megafonba beszelunk hanem telefonba. Tartozkodjunk a kialtozastol; nem is erti de ide jonnek egy csomoan es meglatnak egy epuletet es kialtoznak, sikongatnak, pedig a new yorkiak nem csinalnak ilyet, szoval O nem is erti, mert ok bekes emberek. (Ez persze angolul valahogy jobban hangzott) Elmondta, hogy sajnos a csaladokkal mindig akad nemi problemajuk, ugyhogy vigyazzunk a gyerekeinkre, a mi felelossegunk; "Nem en hoztam ide, nem az utastarsad, hanem Te magad, ugyhogy ne engedd egyedul a wc-re, bufebe, mert meredek a lepcso es veszelyes." Es ezt mind fapofaval mondta el, amitol az egesz meg szorakoztatobb volt. A nap lemenoben volt, fantasztikus fotok keszultek. Megkerultuk a Szabadsag-szobrot, amir most lattunk eloszor. Aztan lassan lement a nap es egyre dominansabba valtak a mesterseges fentek, ami a varost, szamunkra, busapesti-podgoricai latogatoknak nagyon szurrealis latvany, de leginkabb
gyonyoru. Viszont hazafele, a busszal keresztul mentunk a Times Squaren es az ott levo fenyreklamok, plakatok, egyebek mennyisege beteges. Biztos van nem egy szamitas arrol, hogy ezen a kornyeken egy ejszaka alatt mennyi az aramfogyasztas; es az mire lenne eleg. Mert ugye az utcai vilagitas -ami szukseges- korulbelul 10%-a az "utcai" aramfogyasztasnak. E 10%-on feluli aramfogyasztas a mai vilagban pedig luxus... De lehet, elobb jutunk el oda, hogy ejjel nem lesz kirakat-megvilagitas es reklam, minthogy az ejjeli vilagitashoz szukseges aramot napenergiaval gyujtsuk ossze.
Elmentunk a Washington Square Parkba, ahol a new yorki Diadaliv talalhato, amit tobbek kozott a Jobaratokban, illetve ha jol emlekszem a Mezitlab a parkban lehetett latni.
Ahogy azt Zoli mar helyszini tudositasaban megirta, leult mellenk egy ficko es megkerdezte, hoy ragyujthat e, mert atulhet mashova. Az a benyomasom, hogy habar szeretik az emberek hangoztatni, hogy itt mindenki minenkit barmiert feljelenthet, es lehet, hogy azert kerdezte meg inkabb. Mondjuk nagyon olyan felnyomos fejunk van. Amugy meg tudom ez nem Amerika , ez New York, de azt vettuk eszre, hogy nayon szabad, es nagyon komolyan betartja mindenki az Alkotmany azon pontjat, hogy az ember szabadsaga a masik szabadsaganak korlatozasaig tart. Igy senki nem nez hulyen a gyorsettermi kiszolgalora aki emekel mikozben keszul a sajtburger. A parkban mindenki szabadon azt tesz amit akar, az emlitett szabaly betartasaval termeszetesen.
Egyszercsak egy jazz zenekar kezdett ra mogottunk par meterrel. Rogton odaultunk es elveztuk a zenet, ami vegul megtalalt minket, habar nem egy pinceklubban, de ez mar reszletkerdes. Ez igy sokkal kellemesebb volt. Az vilagos lett szamomra, hogy a komoly setaleirasokat nem tudjuk betartani. Inkabb kituzunk uticelokat es ugy jutunk el oda, ahogy kedvunk tartja. Igy csakugy setalgattunk jobbra balra, lehet, hogy kihagytunk nehany dolgot, de ezen tenyleg nem akarom magam izgatni. Vegre utunkba akadt egy konyvesbolt. Nem lattam meg gyakorlatilag, de lehet, hogy nem megfelelo negyedben setalgattunk. Nem volt kulonosebben nagy, de hatalmas volt a valasztek. Be is vasaroltunk nehany kilo konyvet, es termeszetesen nem kellett magubkkal cipelni, hanem eleg barati aron hazhoz szallitast valallnak.
Kozelrol is megcsodaltuk a vasalo-alaku epuletet. Le lehetett ulni a tovebe, az arnyekba, bar parkositva nem volt, de voltak szekek. Tovabb setaltunk es utunkba kerult a koreai negyed, ahol ki is neztuk, hogy hova jovunk vissza enni egyik nap. Ezutan ismet elerkeztunk egy bevasarlo-negyedhez. Ahol bementem a kb negyedik Victoria's Secretbe, es azt a kovetkeztetest vontam le (amit mar az internetes forumok megerositettek elore), hogy egyszeruen utcai oltozetet csak a webshopban arulnak, ami eleg nagy ban, mert egyeb dolgora nem volt szuksegem, fehernemum van tengernyi, ez persze szubjektiv :)
A Clinique-ben vettem egy arckremet, amit otthon neztem ki, de arra nem szamitottam, hogy kozel 50%-os aron fogom megvenni, bar mondtak, hogy tekintve az amerikai gyartasra sokkal olcsobb, mint Europaban.
Aztan bevetettuk magunkat az Old Navy-be, ahol vegre vidam, szines jopofa szabasu dolgokat talaltunk, nem ugy mint a Gapben, ami nagy csalodas volt, pedig a varakozasaink igen komolyak voltak. Na jo azert Zoli vett a Gapben egy feher inget es vegre volt nalunk utlevel, ugyhogy megkerdeztem, hogy akkor a afa-mentesseggel elhetunk e. Kiderult, hogy az a $100-os vesarlas felett lep eletbe, mert addig adomentes a vasarlas. De azert megkerdezte, hogy esteleg nincs e valami hotel kuponunk, mondom lakast berlunk, de van NYC passunk. Az is jo lesz, ad ra 10%-ot. Ohh mondom ez igazan kedves. Es adott meg ket kupont, ami 25-25% engedmeny egy-egy darabra a kovetkezo egy hetben. Szerintem nem rossz.
Szoval itt az elado nem azon van, hogy tud keresztbe tenni a vevonek, hanem ugy van kialalkitva az arpolitika, hogy lehessen ilyen kedves engedmenyeket adni a vevonek, akit speciel nem is tud torzsvasarlova tenni, mivel kulfoldon el. Szoval kicsit mas a hozzaallas.
A nagy fotoboltban mar regi ismeroskent fogadtak. Zoli felszaladt rendelni en meg a mosdoban atvettem a kanikula ruhat, amit hirtelen vettunk, mert eleg durva volt a 32 fok farmerban. Aztan vartam, vartam kozvetlenul a biztonsagi or mellett. Mindeketten osszefonott karral strazsalunk. Aszongya, hogy nem akarom levaltani? Olyan szepen allok itt, biztos benne, hogy menne nekem a dolog, O oluan szivesen hazamenne. Mosolyog meg minden. Szoval it tenyleg mas ok az emberek. Mondtam, hogy meg gyurnom kene egy kicsit, de rajta vagyok a dolgon. Persze pont az az utca volt bedugulva epitkezes miatt, ahol a setahajohoz kapcsolodo buszutvonala vezet. Taxit meg valamiert nem lehetett fogni, foleg, hogy a kovetkezo nyugatra rato utcak is alltak, ugyhogy vegul eleg sokat gyalogoltunk futolepesben. De meg igy is sikerult a setahajo tetejen a szabad eg alatt helyet talalni. A tura vezeto ficko igen johumoru volt. Eloszor elmondta a tudnivalokat.
Peldaul emlekeztetett arra, hogy termeszetesen lehet mobiltelefont hasznalni, de figyelmeztetett arra, hogy nem megafonba beszelunk hanem telefonba. Tartozkodjunk a kialtozastol; nem is erti de ide jonnek egy csomoan es meglatnak egy epuletet es kialtoznak, sikongatnak, pedig a new yorkiak nem csinalnak ilyet, szoval O nem is erti, mert ok bekes emberek. (Ez persze angolul valahogy jobban hangzott) Elmondta, hogy sajnos a csaladokkal mindig akad nemi problemajuk, ugyhogy vigyazzunk a gyerekeinkre, a mi felelossegunk; "Nem en hoztam ide, nem az utastarsad, hanem Te magad, ugyhogy ne engedd egyedul a wc-re, bufebe, mert meredek a lepcso es veszelyes." Es ezt mind fapofaval mondta el, amitol az egesz meg szorakoztatobb volt. A nap lemenoben volt, fantasztikus fotok keszultek. Megkerultuk a Szabadsag-szobrot, amir most lattunk eloszor. Aztan lassan lement a nap es egyre dominansabba valtak a mesterseges fentek, ami a varost, szamunkra, busapesti-podgoricai latogatoknak nagyon szurrealis latvany, de leginkabb
gyonyoru. Viszont hazafele, a busszal keresztul mentunk a Times Squaren es az ott levo fenyreklamok, plakatok, egyebek mennyisege beteges. Biztos van nem egy szamitas arrol, hogy ezen a kornyeken egy ejszaka alatt mennyi az aramfogyasztas; es az mire lenne eleg. Mert ugye az utcai vilagitas -ami szukseges- korulbelul 10%-a az "utcai" aramfogyasztasnak. E 10%-on feluli aramfogyasztas a mai vilagban pedig luxus... De lehet, elobb jutunk el oda, hogy ejjel nem lesz kirakat-megvilagitas es reklam, minthogy az ejjeli vilagitashoz szukseges aramot napenergiaval gyujtsuk ossze.
Subscribe to:
Posts (Atom)
