Wednesday, April 29, 2009

Day 7-8

Es a hetedik napon megpihentem, ahogy Apu sejtette. Igazabol csak annyi tortent, hogy nem is tudom. Elmentunk a Guggenheim muzeumba, aminek csak ket emelete volt latogathato. Igy is sok ismeretlen kepet lattunk. Attol meg, hogy magangyujtemenyben voltak, azert lehetnenek hiresebbek. Picasso, impresszionistak. Jo volt uj festmenyeket felfedezni. Elotte megettuk a bagel adagunkat egy padon. Utana csaszkaltunk, beneztunk a Central Parkba, lemnetunk busszal az 58. utcaig jatekboltban bolyongtunk, megneztuk a nagy palyaudvart, valamint a Chrysler Buildinget kozelebbrol, mert termeszetesen az lett a kedvencunk, bar nekem mar latatlanban is be lopta magat a szivembe.

Igazabol rossz, hogy atalltunk ido szempontjabol, mert alig tudunk elindulni 11 elott.

Nem amitottam magamat egy percig sem azzal, hogy mi nem vagyunk turistak, hanem utazok vagyunk vagy mifene. Ennek ekes bizonyitekakent tegnap kineztunk egy varosnezo buszt es felultunk ra, mashogy ugysem jutottunk volna el ido hianyaban az Upper West side-ra es a Harlembe. Aztan atultunk a Downtownba igyekvo buszra is. Jopofa igy magasban, menetszelben nezelodni. Az idegenvezeto turheto volt, habar a Waldorf Astorian logo zaszlot olasznak nezte, pedig magyar volt, ekkor kitort belolem a nacionalista, de nem egettem le, legalabb a szineket jol lotte be. Nem tudom ki lehetett itt, nem neztunk utana. Rajottunk, hogy azok a turistak hogy sultek furcsan pecsenye-pirosra, akiket uton-utfelen latunk a varosban. Mi vedekeztunk. Aztan gondoltuk hamar igy benne vagyunk szalljunk fel az esti buszra is. Kicsit varni kellett ra, es a varakozas alatt -nem New Yorkban lennenk, ha nem tortent volna meg ez- egy riporter talalt meg minket, persze jobb helyett nem is talalhattunk volna...a Time Squaren ulve. Szoval a disznoinfluenzarol kerdezett minket, hogy felunk e, es ha tudtuk volna elore akkor is eljottunk e volna. Az esti varosnezo busz tobbek kozott atvisz Brooklynba a hid tovebe, ahonnan azokat a meltan hires fotokat keszitik a varosrol. Tenyleg "uuuuuu" volt a latvany. Az idegenvezeto ezuttal egy nagyon cuki lany volt, kicsit hippis beutessel, jo volt nagyon a szovege. A nap vegere azert rajottem, hogy mi megsem vagyunk egyszeru turistak, mert teljesen mas dolgokat fotozunk le, mint a tobbi 99%, valamint en sokkal erdekesebb dolgokat mondanek el az idegenvezeto helyeben, kivetel ez alol a lany, aki egeszen egyedi volt. Elmondta, hogy New Yorkban azert nem lathatunk Wallmart-ot, mert a varos nem engedi be oket. (Az uzletlanc nem engedi szakszervezetbe csoportosulni a dolgozoit, valamint a ruhagyaraikba nem engedik be az ellenoroket, csak ha nagyon pattognak. De akkor gorsan arra a napra mindent csilli-villire szerveznek.) Mindenesetre lokalpatriota leven rosszul esett, hogy egyik okos sem emlitette a keruletunkrol azt, hogy most milyen felkapott hely, tele barokkal etterkemkkel, mondjuk mas helyekrol sem eroltettek meg a fantaziajukat.( Csak azt kellett volna elmondaniuk, amit tudnak rola, itt lakokent.) Csak azt mondtak, hogy 100 eve ez volt a vilag legzsufoltabb helye, es 50 eve van csak csatornazas stbstb. Ide telepedtek le a bevandorlok, ahogy erkeztek tobb hullamban.

Monday, April 27, 2009

Day 6

Reggel beszereztuk az elso bagelunket a kozeli Russ&Daughters-nel. Foleg orosz specialitasokat arulnak. Sokfele lazac, kaviar. Helyben keszitett sajtkremek stb.
Elmentunk a Washington Square Parkba, ahol a new yorki Diadaliv talalhato, amit tobbek kozott a Jobaratokban, illetve ha jol emlekszem a Mezitlab a parkban lehetett latni.

Ahogy azt Zoli mar helyszini tudositasaban megirta, leult mellenk egy ficko es megkerdezte, hoy ragyujthat e, mert atulhet mashova. Az a benyomasom, hogy habar szeretik az emberek hangoztatni, hogy itt mindenki minenkit barmiert feljelenthet, es lehet, hogy azert kerdezte meg inkabb. Mondjuk nagyon olyan felnyomos fejunk van. Amugy meg tudom ez nem Amerika , ez New York, de azt vettuk eszre, hogy nayon szabad, es nagyon komolyan betartja mindenki az Alkotmany azon pontjat, hogy az ember szabadsaga a masik szabadsaganak korlatozasaig tart. Igy senki nem nez hulyen a gyorsettermi kiszolgalora aki emekel mikozben keszul a sajtburger. A parkban mindenki szabadon azt tesz amit akar, az emlitett szabaly betartasaval termeszetesen.
Egyszercsak egy jazz zenekar kezdett ra mogottunk par meterrel. Rogton odaultunk es elveztuk a zenet, ami vegul megtalalt minket, habar nem egy pinceklubban, de ez mar reszletkerdes. Ez igy sokkal kellemesebb volt. Az vilagos lett szamomra, hogy a komoly setaleirasokat nem tudjuk betartani. Inkabb kituzunk uticelokat es ugy jutunk el oda, ahogy kedvunk tartja. Igy csakugy setalgattunk jobbra balra, lehet, hogy kihagytunk nehany dolgot, de ezen tenyleg nem akarom magam izgatni. Vegre utunkba akadt egy konyvesbolt. Nem lattam meg gyakorlatilag, de lehet, hogy nem megfelelo negyedben setalgattunk. Nem volt kulonosebben nagy, de hatalmas volt a valasztek. Be is vasaroltunk nehany kilo konyvet, es termeszetesen nem kellett magubkkal cipelni, hanem eleg barati aron hazhoz szallitast valallnak.
Kozelrol is megcsodaltuk a vasalo-alaku epuletet. Le lehetett ulni a tovebe, az arnyekba, bar parkositva nem volt, de voltak szekek. Tovabb setaltunk es utunkba kerult a koreai negyed, ahol ki is neztuk, hogy hova jovunk vissza enni egyik nap. Ezutan ismet elerkeztunk egy bevasarlo-negyedhez. Ahol bementem a kb negyedik Victoria's Secretbe, es azt a kovetkeztetest vontam le (amit mar az internetes forumok megerositettek elore), hogy egyszeruen utcai oltozetet csak a webshopban arulnak, ami eleg nagy ban, mert egyeb dolgora nem volt szuksegem, fehernemum van tengernyi, ez persze szubjektiv :)
A Clinique-ben vettem egy arckremet, amit otthon neztem ki, de arra nem szamitottam, hogy kozel 50%-os aron fogom megvenni, bar mondtak, hogy tekintve az amerikai gyartasra sokkal olcsobb, mint Europaban.
Aztan bevetettuk magunkat az Old Navy-be, ahol vegre vidam, szines jopofa szabasu dolgokat talaltunk, nem ugy mint a Gapben, ami nagy csalodas volt, pedig a varakozasaink igen komolyak voltak. Na jo azert Zoli vett a Gapben egy feher inget es vegre volt nalunk utlevel, ugyhogy megkerdeztem, hogy akkor a afa-mentesseggel elhetunk e. Kiderult, hogy az a $100-os vesarlas felett lep eletbe, mert addig adomentes a vasarlas. De azert megkerdezte, hogy esteleg nincs e valami hotel kuponunk, mondom lakast berlunk, de van NYC passunk. Az is jo lesz, ad ra 10%-ot. Ohh mondom ez igazan kedves. Es adott meg ket kupont, ami 25-25% engedmeny egy-egy darabra a kovetkezo egy hetben. Szerintem nem rossz.
Szoval itt az elado nem azon van, hogy tud keresztbe tenni a vevonek, hanem ugy van kialalkitva az arpolitika, hogy lehessen ilyen kedves engedmenyeket adni a vevonek, akit speciel nem is tud torzsvasarlova tenni, mivel kulfoldon el. Szoval kicsit mas a hozzaallas.
A nagy fotoboltban mar regi ismeroskent fogadtak. Zoli felszaladt rendelni en meg a mosdoban atvettem a kanikula ruhat, amit hirtelen vettunk, mert eleg durva volt a 32 fok farmerban. Aztan vartam, vartam kozvetlenul a biztonsagi or mellett. Mindeketten osszefonott karral strazsalunk. Aszongya, hogy nem akarom levaltani? Olyan szepen allok itt, biztos benne, hogy menne nekem a dolog, O oluan szivesen hazamenne. Mosolyog meg minden. Szoval it tenyleg mas ok az emberek. Mondtam, hogy meg gyurnom kene egy kicsit, de rajta vagyok a dolgon. Persze pont az az utca volt bedugulva epitkezes miatt, ahol a setahajohoz kapcsolodo buszutvonala vezet. Taxit meg valamiert nem lehetett fogni, foleg, hogy a kovetkezo nyugatra rato utcak is alltak, ugyhogy vegul eleg sokat gyalogoltunk futolepesben. De meg igy is sikerult a setahajo tetejen a szabad eg alatt helyet talalni. A tura vezeto ficko igen johumoru volt. Eloszor elmondta a tudnivalokat.
Peldaul emlekeztetett arra, hogy termeszetesen lehet mobiltelefont hasznalni, de figyelmeztetett arra, hogy nem megafonba beszelunk hanem telefonba. Tartozkodjunk a kialtozastol; nem is erti de ide jonnek egy csomoan es meglatnak egy epuletet es kialtoznak, sikongatnak, pedig a new yorkiak nem csinalnak ilyet, szoval O nem is erti, mert ok bekes emberek. (Ez persze angolul valahogy jobban hangzott) Elmondta, hogy sajnos a csaladokkal mindig akad nemi problemajuk, ugyhogy vigyazzunk a gyerekeinkre, a mi felelossegunk; "Nem en hoztam ide, nem az utastarsad, hanem Te magad, ugyhogy ne engedd egyedul a wc-re, bufebe, mert meredek a lepcso es veszelyes." Es ezt mind fapofaval mondta el, amitol az egesz meg szorakoztatobb volt. A nap lemenoben volt, fantasztikus fotok keszultek. Megkerultuk a Szabadsag-szobrot, amir most lattunk eloszor. Aztan lassan lement a nap es egyre dominansabba valtak a mesterseges fentek, ami a varost, szamunkra, busapesti-podgoricai latogatoknak nagyon szurrealis latvany, de leginkabb
gyonyoru. Viszont hazafele, a busszal keresztul mentunk a Times Squaren es az ott levo fenyreklamok, plakatok, egyebek mennyisege beteges. Biztos van nem egy szamitas arrol, hogy ezen a kornyeken egy ejszaka alatt mennyi az aramfogyasztas; es az mire lenne eleg. Mert ugye az utcai vilagitas -ami szukseges- korulbelul 10%-a az "utcai" aramfogyasztasnak. E 10%-on feluli aramfogyasztas a mai vilagban pedig luxus... De lehet, elobb jutunk el oda, hogy ejjel nem lesz kirakat-megvilagitas es reklam, minthogy az ejjeli vilagitashoz szukseges aramot napenergiaval gyujtsuk ossze.

Sunday, April 26, 2009

Day 5

Tulajdonkeppen annyi minden tortenik velunk egy nap, hogy alig birjuk megemeszteni. A szombati nap nagyon mozgalmas lett, de lehet, hogy csak egy veletlen folytan. Tortent ugyanis, hogy elmetroztunk a Central Parkhoz. Megvettuk a piknik alapanyagot egy sarki, veletlenul organic bufeben. Salatat mixeltettunk. Szendvicset valasztottunk az 50 felebol, valamint sutit es uditot. Majd terveink szerint haladva elmentunk egy bicikliberlo helyre. Eleg kaoszos volt a rendszer. Szerintem fel orat minimum vartunk, amig megkaptuk a megfelelo jarganyt, ugyanis kosarat szerettunk volna az elejere a piknik csomagnak. Aztan hirtelen felindulasbol belegyurtuk a taskamba a kajat. Elindultunk es en mar ereztem, hogy vagy elfelejtettem biciklizni, vagy nem stimmel valami a biciklivel.

A legnagyobb problema az volt, hogy nagy volt a tomeg es alig birtam koordinalni magamat. Ugy mentem mintha a reggeli felesnel nem tudtam volna leallni. Szoval rogton az elejen letaboroztunk, Zoli nagyon ehes volt. Nyuzsgott a kornyek. Ahogy azt elkepzeli az ember latatlanban. Valami ficko utotte a tam-tamot, mikozben a gyerekek is mindenfele hangszerrel jammeltek, persze nem volt elvezheto, de vicces volt, ja es kozben tobbek hullahoppoztak is. Mindenki piknikelt, pihengetett, zenet hallgatott. Gyereket legeltetett.
Aztan tovabb indultunk, de en egyre kevesbe ereztem magamat es masok testi epseget biztonsagban. Odaig fajult a dolog, hogy azt mondtam adjuk vissza a cangakat.
Igy is lett, visszaadtak semmi gond nelkul a penz egy reszet. Ja azt elfelejtettem emliteni, hogy kozben 30 fok lett hirtelen. Tizkor meg nem ertettem, hogy a lanyok, asszonyok miert hordanak szandalt, nyari ruhat. Aztan mar en is ereztem, hogy mindjart leszaggatom magamrol a ruhanemut, de azt nem vettek volna jo neven a rendorok .

Kitalaltuk, hogy megatogatjuk az Intrepid anyahajot es muzeumot a folyo parton. Na ilyet nem lat az ember mindennap, hatalmas elmeny volt. Gigantikus meretek, tortenelmi szagok. Kar, hogy mindez a haboruval kapcsolatos. A citypass beleponket upgradeltuk egy teljes elmeny csomagra, igy resztvettunk egy vadaszgep-szimulatoros mokaban. Hahahahahaha. Ez durva volt. Zoli volt a pilota. Mindenkit lelottunk, de ennek erdekeben nem egyszer alltunk fejre. Aztan volt egy vicces 3D- mozi is, ahol az ulesek mozogtak es egy ur hullamvasuton vettunk reszt.Meg nem voltunk ilyenen, ugyhogy nagyon elveztuk, vegig sikongattam es remegett a hangom mert vibralt az ules :D

Atsetaltunk a Circle Line hajohoz, gondoltunk megcsinaljuk a naplementes korutat, de mar eladtak az osszes jegyet, igy a mai napra valtottuk ki a citypassal a jegyet. Hetkor indul a tura. Apropo ez a New York Citypass, mar jocskan behozta az arat, sot leginkabb mar ingyen megyunk be a helyekre. Nagyon megeri, de persze csak ha kihasznalja az ember ;)
(http://www.newyorkpass.com/index.asp?aid=12&gclid=CO-Y8-nUjpoCFRLoxgod6ksW-g)
Mindenkinek ajanljuk, aki ide latogat.

Lemenoben volt a nap ugyhogy elhatarozatuk, hogy nem halogatjuk a masik nagy panorama lehetoseget es felliftezunk megint nehany emeletet, hogy lathassuk az esti fenyeket is. Irany a Rockefeller Center nem reg ujranyitott kilato emelete. De elobb leugrottunk a buszrol a Times Square-nel, mert meglattunk egy elektronikai boltot, ahol feszultseg atalakitot kellett vennunk. A bolt orult zsufolt volt. Az elado nyajasan megkerdezte mit szeretnenk, persze, hogy van neki. Na de mije van meg. Hat ejjellato tavcsove, mondjuk erre zoli rakerdezett. A ficko rogton biztositott minket, hogy eppen le van arazva. Csak most csak Onnek $899. Mondom ez szep. Zoli nezegeti, aztan mondja, ohgy erre meg alszunk egyet, mert csak erdeklodott tulajdonkeppen. „Na jo, akkor csinalunk Neked egy nagyon jo arat....” Legyen $550. Haahahahahah, pont erre gondoltam magamban, hogy lehet, hogy bemond valami 45%-os minuszt. Jol van ez nagyon szep, de tenyleg gondolkodunk meg rajta. De hamar ilyen kedvesek nincs esetleg egy sigma objektiv, amit tulajdonkeppen mar nem is gyartanak; es minap nem talaltuk a nagy foto boltban? Ooooooo, hogy a viharba ne lenne, gyere baratom atadlak a baratomnak O majd gondodat viseli. Kozben engem hellyel kinal, miutan megjegyzi, hogy csak nem naszuton vagyunk? Merthogy zoli faradtnak tunik en meg boldognak. Huu mekkora poen :D. Igen apafej faradt, mert lejarjuk a labunkat mindennap terdig.

De nagyon kedves, beszelget velem, honnan jottunk, mondjuk ezt mindenki alapbol megkerdezni. Kozben hallom, hogy egymassal beszelnek az arakrol, meddig mehet le az objektivvel „Ahmed”, mert ugye mi mas lehetne ez a nehany kedves ember ilyen tenyleg szuper ertekesitoi tudassal?! Na de komolyan orom volt az egesz, moka, kacagas. Az objektivnek is nagyon lement az ara, de valami nem stimmelt szinben a feher balansszal. Pedig mar csomagarat is csinaltak a tavcsore meg az objektivre. Es higgyuk el, Ot nem a profit erdekli, csakhogy kifizesse a lakasa berleti dijat :DDDDDD

Nagyon jo, olyan jokat nevettunk egymason... Azert az ejjellatot megvettuk az objektivnel meg alig tudtuk megertetni veluk, hogy tenyleg nem nekunk kell hanem Saschanak, egy kolleganak, es fel kell Ot hivni, de most ugye alszik.
Na aztan Zoli egy ideig nem merte lecsekkolni Ebayen, hogy mennyivel vertek at. $200 vagy csak $50-ral? De azt kb fel oraig birta ki. De megnyugottunk, hogy szallitassal ugyanennyire jott volna ki, es ezzel mar evek ota kokettal. Sok ertelme nincs, de azert jo hogy van :D

A Top of the Rock-on „vegre” megvalositottak az otletemet (ami hatalmas, am), mert az ESB-nel mondtam Zolinak, hogy csinalhatnanak egy uvegliftet, es lehetne "adrenalin" jegyet valtani ra, dragabban adhatnak nehany dollarral, biztos lenne ra kereslet. N,a itt a lift teteje volt uvegbol, es az akna szelei kek ledekkel voltak kivilagitva, nagyon tutin nezett ki, sajnos nem lehetett lefotozni, a kameramban a kartya pedig betelt. Ha lehet igy meg szebb a varos, itt nem racs volt hanem Uveglapok. Illetve fel lehetett setalni a legtetejere, ahol csak egy alacsonyabb vasracs volt, mert alatta volt kozel a kovetkezo kilatos emelet. :)

Oriasi elmeny volt nna. A metrokkal hazafele mazlink volt, minden pont jott, amugy este 11kor a varos ugyanugy nyuzsog, mint delutan. Tenyleg sohasem alszik.

Saturday, April 25, 2009

Day 4

Sut a nap, csiripelnek a madarak. Kivirult a varos, szinnel telt meg minden. Igy mindjart mas. A Broadway-Lafayette sarkan a Momofuku etterem ingyenes kostolot tart, de sajnos meg csak elokeszulnek ra. Az NBC riportere azert mindenesetre mar kesziti aznapi riportjat. Akkor irany Bronx, az allatkert. Titkon biztam benne, hogy lehet biciklit berelni, mert hatalmas a park, de csak babakocsit lehetett. A kulvaros - legalabbis ranezesre az volt- csendes, voros teglaepuletekkel es a hazak elott bandazo fiatalokkal egeszen baratsagos. Persze biztosan vannak durvabb helyek is. Az allatkertben igyekeztunk kihagyni azokat a joszagokat, amiket otthon is lathatunk. Volt kongoi gorilla futtato, ahova plusz $3-ert lehetett bemenni es a seta vegen egy szamitogepen ki lehetett valasztani azt a projektet, amit tamogatni szeretnenk a belepo araval.

Tapir Tapirova a hatat mutatta nekunk, a lajhar a sotetben aludt, de legalabb sulfeleket lattunk. Sok majomkolonia is volt kolykokkel, ezekrol videot is keszitettem. Nagyon szep regi epuletek is voltak, mint a budapestiben. Az ebed boseges volt. Pizzat kertunk, nem volt nagy a valasztek. Normal meretu pizza, amit en otthon meg tudok enni. Namost en a felet tudtam betolni a magamenak, Zoli a ¾-et, szoval a hiba nem az en keszulekemben volt. Jo, vastag teszta, de ami meg vastagabb volt, az a sajt rajta. Apropo, az allatkertben mar joval tobb, durvan elhizott embert lattunk, mint Manhattanben. En nem tudom, hogy lehet idaig eljutni. Tehat amikor valaki eszreveszi, hogy „je, 10 kiloval tobb vagyok, mint tavaly”, akkor nem gondolja, hogy valamit tenni kellene? Mondjuk egyszeruen csak kevesebbet enni, ehelyett teljes lelki bekevel folytatja ugy, ahogy eddig csinalta es aztan azon kapja magat, hogy nehezen mozog, nem latja a terdet. Ekkor meg szomorubb lesz, meg tobbet eszik es megveszi a specko elektromos kiskocsijat amibe belehuppan es azzal kozlekedik elete hatralevo reszeben, ami feltehetoleg nem lesz tul hosszu. Mondom ezt en...de Zoli sem erti a dolgot, pedig O ismeri kicsit a dieta fogalmat.

Zoli kozben kinezett egy objektivet, ami 70%-kal olcsobb, mint Magyarorszagon, ugyhogy a 34. utcanal elvalltak utjaink. En mentem a Macy’s-be, Zoli a B&H-ba. Zolikam hamar megjarta, mert zarva volt a bolt. Nem is meseltem, hogy a logisztikai rendszeren kivul meg az is erdekes - legalabbis nekem, hogy a bolt eladoinak 80%-a ciceszes, pajeszos, szoval a pentek delutani zarvatartas jogos, ennek a tobbi egyeb vallasu, nacioju ember biztosan orul :).

Az aruhaz hatalmas, de belulrol nagyjabol ugyanaz, mint a parizsi Printemps, vagy barmelyik klasszikus aruhaz.

Az erdekes az viszont, hogy mindig vannak lertekelesek, tavalyi kollekcio. Egy taska igy beugrott hozzam, nem tudtam otthagyni. Bar a markajat nem ismerem, nagyon vidam darab. Kupont is kaptam termeszetesen, itt a kupon intezmeny.

Cipot is neztem, de meg itt sem olyan gyakori a meretem sajnos. A nap mar lefele ballagott, es az Empire State Building is a kozelben volt, ugyhogy nem volt kerdes a kovetkezo programpont. Az expressz beleponek nagyobb hasznat is vehettuk volna, ha mondjuk az epulet sarkaig kigyozik a sor, de nem volt ekkora „mazlink”. Azert igy is eleg VIP-nek erezhettuk magunkat. A lifteknel mindenki elott kisert be a boy, vagy a girl. Na most a lift kb 40 masodperc alatt volt fent a 80. emeleten. Semmi tulzas, hihetetlen. Korulbelul Nagyinal, a hetediken vagyunk fent ennyi ido alatt. Durvan pattogott a fulunk, alig gyoztunk nyelni. Mersekelt tomeg volt a teton. A kilatas leirhatatlan. Sok fotot, mozgokepet lat e latvanyrol az ember, de amikor a sajat kamerajaval latja, az egeszen mas.Volt egy kis szel, de nem lengett be az epulet, azt hiszem ez nem is szokott, regi epites meg mas technikaval epult.
Csodasak voltak a fenyek, bar en ezt egy kicsit lassan lattam be. Biztos a szmog egy kicsit fatylat vetett a kornyezetre. Ugyanakkor pont megallapitottuk, ahogy leneztunk a sugarutakra es utcakra, hogy nincs kulonosebb forgalom, foleg buszok, taxik szaladgaltak. Van az a vasaloalaku epulet. Melettem egy spanyol par, megszolal az egyik:”Míra, Flatiron!” De ezt igy, fonetikusan mondta, tok cuki volt.

Megvettem akotelezo I love NYC polot. Remek 15%-os kedvezmennyel, az expressz beleponek koszonhetoen :).

Setaltunk meg egy kicsit a sotet, de fenyes 5. sugaruton, aztan haza metroztunk. A pentek este az utcankon es kornyeken igen mozgalmas, tenyleg tele van pici bisztrokkal, ettermekkel, barokkal, pubokkal, jazz es mas klubbokkal. Egyik este nem leszunk hullafaradtak, talan. A dohanyzok kint cigiznek az utcan. Hallelujja.
Felmentunk aztan megeheztunk, igy vegre beleptunk a hires Katz’s delibe. Hmmmmm.
Es a hangulat. A berendezes kb 50 eve ugyanaz, habar az intezmeny mar 120 eves. Akinek meg nem mutattam volna a videokat a helyrol: http://www.youtube.com/watch?v=hxZA85-pJQ8, valamint http://www.youtube.com/watch?v=F-bsf2x-aeE
Szuper volt, meg jovunk.

Friday, April 24, 2009

Day 3

Mindennap egy oraval tobbet alszunk. A mai meg belefer, de holnap nem szeretnek fel 9-kor ebredni, mert az elindulas nalunk nem megy percek alatt.
Tegnap napsutes ugyan volt, de ahogy kileptunk a kapun levitte a szel a fejunket, hajunkat - kinek mije van. Ilyen idoben marpedig nem kellemetlenkedunk, ugyhogy irany egy fedett hely. Bevetettuk magunkat a MoMA-ba. De elotte meg azert a varva vart nem-bio fank adagomat is beszereztuk a metroaluljaroban.

A muzeum szep nagy; az allando kiallitasok korulbelul a hetvenes-nyolcvanas evekig mutatjak be a „modern” muveszetet. Egeszen Van Goghtol, Gaugaintol, Seurattol. Igaz, ahogy egyre kozeledtunk a mahoz, Zolival egyre gyakrabban neztunk ossze es O kerdezte meg tolem, hogy „Ummm...is this... errr... like... art?” A legtipikusabb pelda erre egy szobor volt, a kovetkezo keppen irta le Zoli: egy biciklikerek egy regi fa szek uloreszebe beleb...va. Az alkotas termeszetesen cim nelkuli volt. Majd utanajarunk, hogy megis mit szeretett volna a muvesz kifejezni.

A dizajn reszen peldaul ki volt allitva a Stokke babakocsi, ami nagy kedvencunk.
A sok totymorgestol elcsigazva kerdezte Zoli, hogy mit egyunk. Fellapoztam a konyvem es habar egyelore nem sikerul 100%-osan a tevezett utvonalon haladni, azert pont kellemes kozelsegben volt egy indiai hely, ami utan Zoli ket napja ragja a fulemet. Egy megallot metroztunk, setaltunk kicsit majd szembe jott velunk az indiai negyed leghiresebb etkezdeje. Curry in a Hurry. Tenyleg csodalatos volt; vegre nem szivatott a kiszolgalo azzal, hogy tizes skalan milyen csipos legyen az etel. Szerintem a pesti ettermek egy resze azt hiszi, attol lesz indiai, hogy egzotikusan megkerdezi, hany kilo chilit szeretnenk az etelunkbe. Persze a Shalimar, kerdez, nem kerdez nagyon finom.

Az ettermi pihenes alatt megneztem, mi van kozel, es a szex muzeumot dobta ki a gep. Odafele menet egeszen kozelrol felcsodalkoztnk a Chrysler buildingre, es az Empire State Buildingre is, habar az latjuk az erkelyunkrol is, ami igazabol a tuzlepcsonk.

Az a fantasztukis ebben a varosban, hogy szinte utcankent valtozik a taj. Az egyik sugaruton meg elegans uzletek, rendezettseg (persze tisztasag mindenhol van) a kovetkezon pedig kis uzletek, portekaik az utcara folynak, furi parfumszag, mert eppen egy olyan utszakaszon setaltunk, ahol csak, es kizarolag parfum es ekszeruzletek voltak.

A szex muzeumaban megtekintettuk az idoszaki kiallitas kereten belul az allatok szexualis eletet. Rovid „tanulsag”: csinalnak ok (is) mindent, csak a teremtes koronai prudek, de nagyon. Minel kozelebb all hozzank a faj vagy minel intelligensebb, annal jatekosabb, nyitottabb (lasd: Bonobo majmok, delfinek). Volt egy kiallitas ami a mozgokep fejlodeserol szolt a temaban. Az elso csoktol a home videokig, minden merfoldkovel termeszetesen. Mit mondjak, eleg bizarr dolog idegenekkel pornot, es / vagy szexualis oktato filmet nezni. Most mar ezt is tudom, bar nem voltak ketsegeim efelol.

A harmadik tema kis reszletekbol adodott ossze. Fotografia, segedeszkozok, fetisek, a szexualis felvilagositas tortenete, szuletesszabalyozas (Lasd: Zoli fotoit). Kifele menet leszolitott minket ket hatvanas holgy, hogy szerintunk megeri-e es, hogy tetszett :) . Mokas volt a jelenet.

Kovetkezo celpontunk a hires, hatalmas B&H Foto-Video-Audio aruhaz volt. Harom szinten; nagyon erdekes logisztikai lanccal. Minden temekbol egy darab volt kiallitva.. Ha osszegyujtotted, miket szeretnel megvasarolni beallsz egy sorba, -barmikor lehet segitseget kerni a valasztas stadiumaban- ami nagyon gyorsan megy, mert kb 60 elado var a vevokre, szamitogepen leadja a rendelest es seperc alatt megerkezik a labahoz egy zold dobozban a porteka, amit ugye a raktarban tesznek bele. De ez a futoszalagon mukodo dobozrendszer az emeletek kozott liftezik es a foldszinten pedig a plafonon mukodik (rovid videot keszitettem, majd feltoltom.) Lenyegeben ami itt nincs, az nem letezik. Zoli hosiesen ellenallt, csak memoriakartyat es akkumulatort vasaroltunk.

Ma mar melegebb idot josolnak, mindjart kideritem az igazsagot, csak kimaszom az ablakon :).

Thursday, April 23, 2009

Day 2

A kicsit nyomaszto szukos belvaros helyett tegnap del fele indultunk. Miutan atneztem a fo utikonyvunket boldogan konstataltam, hogy a kijelolt setan utba ejtunk egy 60 eve mukodo fank boltot, ahol Xantan gumit nem hasznalnak es zselesito anyagkent is a pektint reszesitik elonyben. Utkozben vettunk Zolinak egy sapkat, mert bizony meg mindig felhos volt, de ami kellemetlenebb az a 10 fok koruli homerseklet. A bolt regi tipusu nem onkiszolgalo, tele dobozokkal, olyan, mintha rogton a raktarba leptunk volna be, egyebkent meg a NY-i rendorok es tuzoltok rajongoi butikja is egyuttal. Sapkak, polok kabatok NYPD, FDNY feliratokkal.

Hamarosan megleltuk a fankboltot, ami egy igen apro uzlethelysegben volt, regi berendezessel es a tulaj nagyapjanak fotojaval amint egy mezeskalacsokkal teli tepsit helyez be a sutobe. Frissen sult fank, persze az amerikai Lukas tipus. Na akkor legyen egy epres es egy kesudios. Hamm…..mmmmmmmmmmmmmmm……mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm…es meg tobb nyammmmmmm. Isteni. Jobb mint a nagyipari. Naná.
A kornyek tuzlepcsos regi hazakbol all, nehany epuleten regi festes az egyik textil kereskedes volt meg 50-100 eve. Sok kis etterem, klub ezek termeszetesen meg zarva vannak. Nyitjak ki a kis boltokat a tulajok. Ruhak, boraru, vegyeskereskedes.

Nehany utcaval odebb egyer surosodnek a kinai feliratok.
Elerkeztunk a Kinai Negyedbe. A ferde szemuek aranya itt eleri a 95%-ot. Hatalmas a nyuzsges. Mintha mindenki az utcan lenne. Mindenfele bolt kinai aruval de termeszetesen sok a kis elemiszer bolt is, az egyikbol eppen rakodjak ki a faladakat, bennuk kis kek olloju tarisznyarakok kandikalnak ki. Bent hatalmas jeges asztal halakkal, puhatestuekkel.
Az egyik akvariumban kis garnelarakok, cukik, ahogy mozgatjak mind a valahany labacskajukat es kukkantanak kifele ket kis guvadt szemukkel. Termeszetesen egy ideig nem tudok mezes-szegfuszeges tigrisrakot enni...
Kis seta utan rajovunk, hogy ez csak a negyed szele volt, bele erunk a surujebe. Az alacsony hazak korul felseljenek a minimum 20 emeletes lakohazak, jopofa a kontraszt. Utkozben sok mindent meg kellett volna kostolni, de egy falat sem megy le. Pekingi kacsa haz....Orult sok kifozde, ahol mind ki lehetett volna probalni valamit, es olyan elmenyt szerezni, ami utan nem eszunk otthon kinait ?, de mostanaban ugyis en fozom, alapanyagokat meg be lehet szerezni fuszerfronton. De itt a friss kinai zoldsegek is nagy szerepet kapnak, amivel en nem tudok versengeni.

Csepereg az eso, bezzeg ma nem hoztunk esokabatot. Egyszercsak szemben meglatok egy egyseget Noodle Village. Ajjaj ennek nehez lesz ellenallni. Tesztaaaaaa. Menjunk at hatha valami....kicsit....eszunk. Megnezzuk az etlapot. Zoli kozli, hogy O ehes. Leulunk, jon a forro tea, a hely tele van, ez nem is egy lepusztult etkezde (pedig?). Helyben keszitett teszta, jol hangzik. Csodas leves; a pincerno ugyan kicsit felreertett minket, hozott valami pluszt is, nem is fogyott el, mindegy csak egy adag kinai brokkoli szár volt epphogy parolva osztrigaszosszal, ami egyebkent eleg rossz.

Mire befejezzuk az eso mar zuhog. Azert kimegyunk es a szomszed bacsinal veszunk $3-ert egy szep esernyot.

Seta, seta, Irany egy regi kikoto negyed ahol szep nagy vitorlasok vannak kiallitva es regi epulketek sorakoznak az uzleti negyed hatalmas oriasainak labainal. Varjuk a buszt, elmegy az orrunk elott, addig benezzunk egy ujabb drugstoreba, legalabb veszunk egy sarokkimelo labbetetet. Kimegyunk, most ment el a busz. Mondom setaljunk, mert allni a hidegben az esernyo alatt az bizony ..ar. Lesetalunk a kovetkezo megalloig, varunk vagy 10 percet, felszallunk a buszra es megyunk kemeny egy megallot, mert ott latom kiirva a celallomasunkat. Meg kellene mar szokni nyomatekosan mondom magamnak, hogy itt nincsenek akkora tavolsagok, mint amekkorara szamitottunk. Sokat nem setalunk, minek kinozzuk magunkat. Bevetjuk magunkat egy Gap-be. Zoli fazik, kapucnis pulcsit nez. En korbe szimatolok, nekem farmer kell, mert tegnap beleultem egy neonkek ragoba, ami ugyan elegge egyedive teszi a nadragot, de azert megis. 0-as meret alig van, de azert talanak nekem egyet. Jo is lesz. Lent nem talalok semmit, ami bosszant ?. Mondom Zolinak, hogy en felsetalok a gyerekosztalyra. Ott mar kicsit nagyobb a valasztek nekem mondjuk legalabb mintas dolgok is vannak, nem csak unalmas egyszinuek.

A szomszedban van a konzervalt, preparalt testek kiallitasa, mivel Pesten nem lattuk, megnezzuk, a berlettel ugyis kifizettuk az arat, muszaj megnezni, hogy pozitiv legyen a business case. Eloszor probalom nyugtatni magam, hogy ez muanyag, mert nincs vitrinben egyik sem, de aztan rajovunk, hogy ez azert van, mert ha amerikaban ki van irva, hogy keretik nem hozzanyulni, akkor azt itt meg a 6 eves iskolas is betartja. Nna akkor mondom fujjj. A kilenc hetes embrio szemlelese kozben mar tenyleg osszeszorul a gyomrom, es atkozom azokat a noket, akik fogamzasgatlo helyett jarnak abortuszra.(Ugy ertem evente otszor, hatszor jarnak, mert csesznek a fogamzasgatlasra)
Aaaaaaaa. Menjunk szivjunk friss levegot. A kikoto padloja regi faelemekbol all, szemben Brooklyn, ahol szinten vannak mar nagy epuletek, vegre meglatjuk a Brooklyn hidat. Csodalatos, hatalmas es hihetetlen, hogy olyan regen epult. A felhajtoja 6-8 emeletes. Persze a Hudson River sem a Duna.

Megint megehezunk a kikoto egyik epuleteben ettermek es boltok vannak. Felmegyunk az emeletre a Food Courtra. Korbe jarjuk, mindenfele konyha, elerjuk Kis Tokiot, a fiatal penztaros srac hangosan invital, hogy kostoljam meg a fogpiszkalora szurt kis valamit. Teriyakit keszitenek. A kiejtesebol itelve tuti nem itt szuletett, viszont meg meg se mukkantam, es mar suti a tesoja a csirke teriyakit tesztaval, mi massal, de azt legalabb en kertem hozza, illetve nemi zoldseggel. Forro platon keszul, dobalja, rendezgeti ket kis lapattal. Na lassuk milyen a fast food bufe japan kosztja. ( Jo, mondjuk ezt a fogast egy decens japan etterem is igy keszitene) Huuuha Zolinak veszek meg egy villat, kulonben meg elfogy, hiszen belekostolas utan ravetjuk magunkat, mint tyuk...........
Mar megint eves kozben komalok be, 5 ora, vegulis ertheto. Hazabuszozunk atszallas nelkul de joooo. En 9-ig birom nyitva tartani a szemem, Zoli agyba fektet, de azert O sem erolteti tovabb azt, ami nem megy ?. Reggel csak fel 7-kor kukorekoltam ma. Szoval azert nem veszeljuk at eszrevetlenul ezt az idoeltolodast, de alakulunk.

Ma sut a nap, Zoli eppen fellelkesedett, hogy ma lehetett eloszor megnezni a kis oroszlant a Bronxi allatkertben, ki tudja mi lesz meg ebbol ma :D

Wednesday, April 22, 2009

Day 1

Osszeszedtuk magunkat es elindultunk metrocard vadaszatra (habar a metro itt subway :S ). Trafikban sikertelen probalkozas, seta tovabb. Jeee maris itt van az elso metro megallo, azt hittem terkep alapjan, hogy sokkal tobbet kell kutyagolni. Ez igy jol kezdodik,. Lehet, hogy nincsenek is olyan hatalmas tavolsagok, mint azt gondoltuk?

Megvan a berlet. Juheej. Akkor lassuk csak Uptown vagy Downtown? Ohh, hat ez egyertelmu Downtown, mert az a belvaros. Metro jon seperc alatt. Kovetkezo megallo, na valami nem stimmel ez a Delancey ut tuti ellenkezo iranyban van mint amerre nekunk kell most mennunk. Leszallas, atsetalas a masik vaganyhoz. Szuper rajta vagyunk vissza a mi megallonkhoz, kovetkezo megallo a Broadway. Hoppa nagy gaz van a museum berletes vocsert otthon hagytam, metrorol le at a masik vaganyhoz, fel a metrora. Egy megallo ugyebar. Hee ez nem lassit. Basszus kihagyta a megallot. Remek tehat megint tul mentunk, megint vissza egy megallot. Akkor mar menjunk be egy kis boltba vizert stb.
Cuki lepukkant kis bolt. Van kek kukoricabol taco. Ez nagyon kell. Na majd legkozelebb. Vettem valami ket decis hutott tejes, plusz proteines kakaos-bananaos lottyot. Ilyen edeset meg nem ittam. Meg nekem is edes volt.

Lakasba fel, huuu de meredek a lepcso. Eees elindulunk ujbol. Ezuttal kizarasos alapon jo metrora szalltunk. Egy megallo a Broadway, ami ugye jo sok kilometer hosszan nyulik el. Ez az alja. Na menjunk busszal hogy lassunk is valamit. Idonk van, bar elcsesztunk tobb mint egy orat miattam, de nem szorom tovabb a hamut a fejemre.
Szoval akkor buszmegallo, aha, mivel ez egy egyiranyu utca pont eltalaltuk a rossz iranyt. A problema viszont ott kezdodott, hogy a jo iranyba egy joval messzeb levo parhuzamos uton kozlekedik, ami gyalog talan sok lenne. De amig ezt kitalaltuk, addig egy biznoyos zebran kb 6 szor mentunk at, nezett is a forgalomiranyito neni a sarga, plasztik munkavedelmi kalapjaban. Terkep elo szaadszorra. A remek tajekozokepessegemnek meg jet-lagje van ugy erzem. Rossz erzes.

Na van egy masik busz, ami ugyan bazi nagy kerulo, mert levisz egeszen a deli csucsokbe az uzleti negyedbe, de tenyleg hova siessunk. Orrunk elott elhuz a busz. Ahha, en ehes vagyok ergo ingerult, ugyhogy azonnal taplalekhoz kell juttatni. Termeszetesen amikor eppen ramtor a hirtelen ehseg akkor pont nincs a 100 meteres korzetben semmi izgalmas. Ugyhogy igazi inyencek leven megcelozzuk a szemkozti Wendy’st. Jo lesz ez is nemi nosztalgiaval tolt el minket. Ez is lepukkant. Nezzuk csak a legkisebb hambi negyed fonos hussal. Zoli nyugtatgat, hoyg ez nem nagy nyugodtan rendeljem azt. Okes. $3.49, szinte ingyen van. Eleg durva. Uccsivel mar tenyleg ovatoskodunk. Kicsit kerunk, van vagy fel literes. Joizuen befaljuk a szendvicseket.

Aztan buszozunk egy nagyot. Minden nagyon szuk. A Broadway azon resze, ahol jartunk max Nagymezo utca szelessegu. Es ugye igen magas epuletek szegelyezik. Furcsa erzes. Total beszivott bacsi felszall a buszra, de tenyleg akkor nyomta el a cuccot. Akkora mosolya van, hogy felek ugy marad, de az se lenne baj. Mosolyog, valamit azt jatssza, hogy kicsit igy bebobiskol majd nagyon hirtelen felkapja a fejet es ravigyorog a srehen szembenulokre, ezek mink voltunk. De egy szot sem szol. Kozben eszakra tartunk, valtozik a taj, jopofak a varosreszek, most mar kaptunk nemi izelitot. Leszallunk, megfordulunk epulet bejarat HBO hahahaha.
Bryant park bekes sziget mindenkinek, de foleg a munkabol ebedszunetre szokott embereknek. Petanqueoznak is egy jot a kijelolt palyakon, fekete, feher, oltonyos, rapper, veteran, egyutt jatszik, nevet. Ez a szep itt ;)

Seta a Time Square-re, jobbra nezz csodalkozz. Woooow, de nagy es fenyes, pedig nappal van. Invitalnak a musicalekre, valamint adjunk penzt a homelesseknek. De itt nem a vegfelhasznalo kereget, hanem a kepviseloje. Vagyis a Homeless Association. Setalunk, megallunk, amulunk, bamulunk. Beszebeltuk az elore neten vasarolt citypasst. Az ido turheto, de felhos, igy nem alkalmas a magaslati pontokrol valo racsodalkozasra. Nezzuk mi van a legkozelebb. Rockefeller center. Kiderult, hogy azert center, mert sok epuletbol all. Dan korbe vezet minket es egy spanyol part. Beszel epiteszetrol, muveszetrol. De a legfontosabbnak mindig azt talalja, hogy elmondja mennyibe kerul a tetoetterem kiberlese egy eskuvore, valamint, hogy David Rockefeller mennyiert arulja a lakasat, es persze mindig hozzafuzi szellemesen, hogy ha szeretnenk egy kis kerot az 5. sugaruton akkor nosza, barki megveheti potom kiscsrillio dollarert. Marha jo. Hurra. Gondolom az emberek tobbsege, szeret ezeken az adatokon elcsodalkozni. Vege az idegenvezetesnek, Zoli finoman megjegyzi, hogy azt hitte az NBC studio turara megyunk, merthogy ebben az epuletben van a televizio es az NBC radio, a Radio City Hall pedig szinten a foepuletben talalhato.

Na ez mar izgalmasabb volt, ket kedves, velem egykoru lany vezeti korbe a nagy csapatot, felmegyunk a 16 liftbol az egyikkel. Megnezunk egy studiot, ahol a Saturday Night Live-ot veszik fel. Aztan a vezerlotermet is uvegen keresztul megszemleltuk. Az egyik ember eppen gyumolcssalatat majszolt. Kiderult, hogy egy masodperc negyede alatt teszi meg a jel az utat a muhold es a kijatszo allomas kozott. Ket onkent jelentkezovel csinaltak egy kis jatekot. Egy felszerelt studioban a zold vaszon elott, ahol idojaras-jelentest adott, olvasogep, mutogatas ugye tukorkepesen. Igen mokas volt.

Ezt kovetoen rafordultunk a Fifth Avenue-ra hamar a kozelben volt, bementunk nehany boltba, megrohamoztam egy drugstore-t, hogy ezt latni kell. Nos itt tagan ertelmezik a gyogyszerek koret. Persze jo alternativa a depresszio kezelesre a csokolade es ugy altalaban az elemiszer, sot azt hiszem kevesbe veszelyes, mint az a sok inkabb tudatmodosito, mint kedelyallapot-javito keszitmeny, de errol most inkabb nem fejtenem ki a velemenyemet. Szoval ez itt egy ilyen drogeria-elelmiszerbolt-gyogyszertar-fitoteka ojjektum.

Na akkor menjunk enni, ohh sajnos pont szemben van egy kinai-thai etterem, mekkora balszerencse.  Es milyen finom hmmm. Sajgo labunktol, derekunktol, valamint hatunktol kabultan hazerunk Izsak megegyszer nekifut a kabeltv-szerelesnek, ezuttal vegre Zolira hallgatott, igy sikerult beuzemelni a dolgot, negyed oran at kapcsolgattam, de nem sikerult vegighaladni az osszes csatornan. Majd valamikor folytatom.

Most pedig nekivagunk a meg nem tudom pontosan minek, de ma sincs tiszta ido, sot kod van ugyhogy felhot karcolnak az errol nevezetes epuletek.
Mindenesetre ma tenyleg Dunkin Donutsban reggelizunk, mert lattam egyet par saroknyira.

Szolgalati kozlemeny

Mivel ugy tunik, hogy hajnalonkent fogom megirni az elozo napi esemenyeket, sajnos, vagy nem sajnos omlesztve kapjatok az elmenyfolyamot, mert nincs idom kulon tortenetekbe szoni es cimet adni az egybefuggo esemenyeknek. Ja, es vesszoket sem szeretek hasznalni, de azert igyekszem.

Tuesday, April 21, 2009

A jet-lag biztos jele

En kerem nagyon jol vagyok. Aludtam 9 orat, nincs ezzel semmi baj. Ha peldaul koran kellene munkaba mennem akkor nagyon vidaman, futyureszve vagnek neki a napnak igy hajnali otkor.
De ha az elmem meg is ussza a dolgot (persze errol majd akkor nyilatkoznek, ha ma delutan 5 korul nem alszom el allva) az emesztorendszerem biztos nem erti, hogy miert alszom, amikor surgosen ki szeretne kiserni a sajat testem oda, ahova a kiraly is gyalog jar. Hajnali otkor. Nem, nem vagyok urino, hogy ilyenekrol irok :D

Es maris ¾ hat van, ugy hallom lassan beindul a varos es talan Zoli sem tud sokaig aludni. Nem vagyok gonosz csak zabszemem van es amugyis azt almodtam, hogy mar jarjuk az utcakat es buszmegallot keresunk, valamint reggelit :)

Updated status, Zoli is felebredt, en veletlenul asitottam egyet es megjegyezte, persze csupa artatlansaggal, ahogy szokta hogy cicanekedaludnodkenemeg. Mondom a tiedbe is Edesem. Alszik a radai rosseb. :D

New York elso latasra...

Vizes eso, huvos szel. Francba, a taxibol csak sejlenek a magas epuletek. Elshan Mareshinov, soforunk tolem kerdezgeti a pontos cimet, hogy hova is esik pontosan az utca delre, vagy eszakra egy bizonyos szeles uttol. Tudja a franc. Minek van gps-e az ilyen okosnak?! Minden sarkon Dunkin Donuts, hu de nem erdekelnek az otthoni elveim, mivel ezzel a bolttal meg mindig almodom neha, es szamban erzem a lehet, hogy koolajszarmazekos vanilia pudding izet. Naszuton vagyok nna.

Minden olyan ismeros a filmekbol (nincs ezen semmi szegyelnivalo :)), de megis uj minden. Szoval eleg szurrealis, mint ahogy az is amikor fel hivtam anyut jo estet kivantam, de akkor en meg csak almodhattam arrol, hogy agyba doljek. Ki kell birni, de marcsak felorat. En ugyan lefekszem 8-kor...ami most jott el, kozben lemerult a laptop. Szoval ahogy mondtam mar lefekszem, a szomszed lakasban bowlingoznak, meg nem tudom fog e zavarni minket...

Szerverhiba

Na itt most kicsit megakadtam, neha leall mar az agyam. Amugy meg szerencsekerek megy a tv-ben, amerikai, tovabb nem is mondom.

(Az utolso bejegyzest leszamitva mindent tegnap este irtam, kisse faradt aggyal, notepadhez volt csak eszem, de wordbol mint kiderult nem tudom publikalni valami tuzfal dolog miatt. Ja es internet se volt meg akkor.)

Pisi

Pisilni kell immar nem is tudom hanyadszorra, hiszen sokat iszom sima vizet semmi mast hatha tenyleg szamit ez valamit ebben a jet-lag dologban. Szoval sokadszorra allitom fel magam mellol bolgar baratunkat, aki nagyra nott es kenyelmetlen is neki a kis ules, de kedvesen mosolyog. Ahogy labra allok veszesen billegni kezd a hatalmas gepmadar. Megyek hatra, a folyoson az ules fejtamlaknak utkoztetem melso vegtagjaimat, hogy ne fejeljek le egy lelkes utast se.

Vegre elerem a kabint. Na most jon a nagy kunszt. A wc kagyloval szemben van egy fuggoleges kapaszkodo, jobbnak latom megragadni ket kezzel, kozben guggolas termeszetesen, na de nekem vertikalisan hatranyosnak meg labujjhegyre is kell alnnom a muvelethez. Asszem derekszoget zartam (ha ezt Hajdana latta volna). Jja, volt szajviz a helyisegben, nem gondoltam volna, hogy van frissitobb az esti hasznalatanal.

Repulesi tenyhelyzet

Szoval a repulo nagy, nagyon nagy es szeles, de a turista osztaly szukos, de legalabb megis valahagy elrepult a nyolc ora es fel sem hasznaltunk minden segitseget a tuleleshez.

Hajnal

Felebredtem, benyultam a takaro ala. Lassuk csak ez nem az, ez sem az...aha, megvan Zoli karja rajta a karoraval. Sajna kell meg aludni masfel orat. Uuuuuuuu. Visszaaludni nem nagyon sikerult.
(Kezdek zombiva valtozni es a falak itt papirbol vannak. Meghogy panelban lakni kellemetlen hha hha hha.)

Wednesday, April 8, 2009

Előkészületek

Na az nagyon izgalmas. Fél évvel előbbi repjegy foglalás. Szállás keresés. Természetesen nem költünk $200-t csótányos, nyirkos szobára, ami inkább egérlyukra hasonlít. Inkább a jól bevált magánlakás vadászásra szavazunk. Ez igen komoly türelmet ígényel, sokat kell bogarászni, hogy az ember megtalálja a (bogármentes) saját ízlés világának megfelelően berendezett kérót, ami jó helyen van. Ami persze relatív, mert Manhattan elég nagy, szóval vagy a Downtownba kell metrózni, vagy akkor kell hosszan földalattizni, ha a Central Park irányába igyekszünk.


Remek segítség volt a Google Maps street view funkciója, ami még nekem is hihetetlen technológia, pedig már jó pár éve ülök a képernyő előtt. Tehát a lényeg, hogy itt nem madár távlatból, hanem közvetlen közelből lehet csekkolni az utcákat, házakat környékbeli lehetőségeket.

Aztán jöttek a könyvek, persze a magyar könyv piacon nem találtam megfelelő irodalmat. Biztos sznob vagyok, de mindegyik klasszikus módon dolgozta fel a témát, így aztán Ebay, néhány hét és máris jegyzetelhettem, listát írhattam, stb stb stb. Márcsak ki kell nyomtatni az előre megvásárolt jegyeket, bérleteket. Természetesen a lap mindkét oldalára. Ja, csak reméljük el is fogadják, na jó akkor inkább nem kockáztatok, nem ismerem az amerikai bürokráciát.